Ma nem volt kedvem gyakorolni, tegnap nagyon fájt a fejem este, és mintha még ma reggel is bújkált volna valami fejfájás féle. De azért kitekertem a szőnyegemet, és ha már ott volt, akkor ráálltam és megcsináltam 11 ismétlést a tibeti jógából, valamint a napüdvözleteket hullapózzal az astanga első sorozatából.

Jobb is lett a kedvem, sikerélménnyel indul a nap, mármint azt tekintem sikerélménynek, hogy gyakoroltam. Ha nem gyakoroltam volna, akkor most lelkiismeret furdalásom lenne, meg szégyenérzetem, hogy ezt a keveset se tudom megcsinálni. A B napüdvözleteknél nagyon koncentráltam a légzésritmus megtartására, így sem sikerült, de úgy vagyok vele, hogy hosszú távon sikerülni fog, és ezeken a lépéseken keresztül kell menni ahhoz, hogy sikerüljék egyszer.

Örülök, hogy nem hagytam ki a hullapózt a végéről, jól esett.

Azért is jó, hogy az astanga első sorozatot választottam, mert így mindig van ami leköti a figyelmemet, kevésbé stresszel a fogyókúrám és a kilók kergetése, mint az astanga vinyásza jóga nélkül stresszelne.